Az élet teljességének kibontakozásáért

Mi a stressz?

Definíció

A stressz koncepcióját a Nature folyóiratban 1936-ban közzétett cikkében Selye János fogalmazta meg. Úgy definiálta, mint a szervezetnek a nem fajlagos hatásokra – a megfelelésre, a kihívásokra és a szükségletekre – adott válaszának közös jellemzőjét.

A stressz akkor lép fel, amikor az érzékelt terhelés meghaladja együttműködési képességünket.

A stressz – lenyomat

Sok mítosz övezi a stresszt. Néhányan úgy gondolják, hogy ha valaki gyenge, nem képes megbirkózni vele, illetve, hogy ez csak a túlzottan nagyra törőket érinti. Mások úgy hiszik, hogy ez egy betegség. Sokan tévesen azt vallják, hogy a terhelés és a stressz egy és ugyanaz. Pedig nem. A stressz a nem megfelelő szintű terhelés következménye. A stresszt kiváltó terhelés lehet valós (külső), de lehet bennünk rejlő is (belső, vagy érzékelt terhelés).

Túlzott mértékénél fogva ezt a megterhelést nem képes rugalmasan elviselni a szervezet, ezért valahol az idegrendszerben vagy a testben elváltozás lép fel. Hasonló ez ahhoz, mint amikor túl súlyosat emelünk, és hirtelen meghúzódik egy izom, ami pedig a normál terhelést akár életünk végéig könnyedén viseli. A túlzott megterhelés az idegrendszerben tehát lenyomatot okoz, ami tartósan ott marad. Az idegrendszerben ez például idegi kapcsolatok megszakadásával, vagy oda nem való kémiai anyagok felhalmozódásával járhat. Erről részletesebben a stressz biológiája fejezetben olvashat.

A stressz lenyomatként mindaddig ott marad a szervezetben, amíg azt valami fel nem oldja. Ezért a stressz nem valamilyen rossz esemény emléke bennünk, amit, ha elfelejtünk, a hatása is elmúlik, hanem egy nagyon is valóságos fizikai elváltozás a szervezetünkben. Kialakulása után már független a kiváltó októl: az elváltozás akkor is fenntartja hatását, ha a kiváltó ok megszűnik.

Kiváltó okok (stresszorok)

A kiváltó okok azok, amik stresszt okoznak. Gyakorlatilag minden lehet kiváltó ok, hiszen bármilyen ingerből kaphat túl sokat az emberi szervezet. Felsorolunk itt néhány jellemző stresszort.

Folyamatosan ki vagyunk téve számos stresszt kiváltó tényezőnek, melyekre példák a vegyi összetevők közül a dioxin, formaldehid, a belső elválasztású mirigyek működését megzavaró kemikáliák, a légszennyezés, az ultraviola sugárzás, a zaj, az idegesség, a depresszió és a technológiai stressz (emlékezzünk rá, hogy nemcsak külső, hanem belső kiváltó okok is vannak).

Mitől is stresszelünk legtöbbet? A mindennapos stresszek közül messze a munkahelyi vezet, ezt követi a család, aztán az anyagi problémák, a kapcsolatok és a szorító idő. Előkelő helyen van még az utazás (dugóba kerülés). Az életkorral is változik a fő stresszor: 51 éves korig egyre inkább a munka a legerősebb tényező, majd ezután a család válik azzá.

A pszichológusok gyakran visszaigazolják azt a nyilvánvaló, mégis meglepő tényt, hogy az emberek 50 %-a “időnként” stresszes. Más szóval az átlagemberen időnként fog a stressz. Az emberek több mint 25 %-a pedig “gyakran” vagy “mindig” stresszes. (Kb. 8 % “mindig”.) Ezek elég magas számok.

Egyes tanulmányok szerint a “gyakran” vagy “mindig stresszes” csoport mindent sokkal stresszesebbnek talál. Még a híreket is stresszesebbnek találják másoknál. Más szóval az egész világnézetük stresszesebb.

Helyfoglalás

Bejelentkezés a díjmentes ismertető előadásra

Kérjük, felelősen foglaljon helyet. Csakis olyan időpontra foglaljon, amikor tényleg el tud jönni. Egy fenntartott, de üresen maradt hellyel elveheti a lehetőséget valaki mástól az adott beszélgetésen való részvételtől.

A találkozó helyszíne sok esetben függ a résztvevők számától is, ezért a bejelentkezés elengedhetetlen. A végleges helyszínt e-mailben küldjük meg.

Válasszon az alább megjelenő időpontokból, VAGY kérjen értesítést a későbbi időpontokról.